Csillagvirágzás: a kisbabából kisgyerek, a szopi-kuckóból játékszoba lett...

Üdvözlet!

Üdvözöllek kedves Olvasó! Úgy éreztem, muszáj kibeszélnem, pontosabban "kiírnom" magamból azon gondolatokat, melyek az utóbbi években foglalkoztatnak, és amitől gyökerestül megváltozott az életem.
Ezt legelső sorban "Őcukiságának", Bence fiamnak köszönhetem, aki 2010. október 20-án - és már előtte 9 hónappal - a részemmé lett, aki megtanított a feltétel nélküli szeretetre, soha nem tapasztalt boldogságra.
A felé irányuló anyai érzéseim, gondoskodásom, és egyértelmű függőségem indítottak arra, hogy megosszam tapasztalataimat, ötleteimet, érzéseimet Veled, kedves Látogató.

Kívánom, hogy érezd át felhőtlen örömöm a rövidebb-hosszabb történeteink olvasása által.
Köszönöm, hogy itt voltál, visszavárunk :)

2011. október 6., csütörtök

a kisbabából kisgyerek, a szopi-kuckóból játékszoba lett...

Milyen izgatottan rendezkedtünk férjemmel annak idején, 1 évvel ezelőtt, terveztünk (na jó, terveztem én!), vásároltunk, kilencvenhétszer kb. átrendeztük a gyerekszobát. Aztán eljött a nap:

Némi malacképpel vártam a pillanatot, amikor pocakom terméke végre az Őt megillető ágyikóban pihen majd.
9,5 hónapon keresztül itt szoptattam kisbabám, és még nagyon sokáig vigasztaltam az ún. "szopi-fotelben", ha bánata volt.

És most, 11 hónappal és 16 nappal (-5) beköltözése után a szoba átalakult. Már egy aprócska kisgyermek lakja, nem egy kisbaba. Elszorul a torkom, a szívem, hogy milyen nagy már az én aprótalpú kismanó fiam :) Szuper játszószobává alakítottuk a közös kuckót, ez már teljesen az Ő birodalma. Megérdemli, mert olyan jó hozzám, megajándékoz azzal, hogy VAN NEKEM ! :)