Én magam - ebből következően természetesen a férjem is :) - különösen kedvelem a fűszeres ételeket, a jó magyar konyhát, de bármilyen, tényleg bármilyen zöldséget, gyümölcsöt jóízűen fogyasztok. Ez így önmagában nem is hangzik rosszul, igaz?! Akkor miért is van nekem problémám a kisded etetésével? Hát mert vagy az a baj, hogy a kisded azt nem akarja enni, amit én, vagy éppen azt akarja (a csülkös bablevest és a kedvenc édes-csilis mártásomat azért még nem vezettem be az étrendjébe). Meg aztán foghíján vagyunk, és ez eléggé leszűkíti a kínálható ételek skáláját. Őrlőfoga még egyáltalán nincs.
Már alig van olyan étel, amit nem kóstolt valamilyen formában, egyelőre a méz, gomba és az apró-magvas gyümölcsök vannak várólistán, még a tejet is sikerült 1-2 hasmenéssel 1 hónap alatt kipipálni.
Fel van tehát adva a lecke, anyukának kreatívnak kell lenni. Ma reggel undorral tolta el magától a jól bevált felvágottas kenyérkatonákat, és persze egész délelőtt rájárt a hűtőre, összeevett mindent, de nem lakott jól semmitől. Megijedtem, hogy mi van ezzel a gyerekkel, aki a "jólevők" mintapéldánya 6 hónapos kora óta, vele példálóznak az orvosi rendelőben és nem véletlenül nőtt ekkorára. Apának persze kapásból az jutott eszébe, hogy talán már unja a menüt. Belegondolva, elképzelhető, elvégre nem sok fantáziát vittem a reggelijébe, a lényeg az volt, hogy fogak nélkül, különösebb szülői asszisztencia nélkül önállóan is fogyasztható legyen. A reggeli kávészeánszról ugyanis a terhességem 0. napjától sem voltam hajlandó lemondani... (itt most lehet kicsit utálni, de az vesse rám az első követ, aki nem ragaszkodott legalább egyetlen megszokott dologhoz sem, gyerek ide vagy oda).
Az imént vettem ki a sütőből (este 11 óra van) a holnapi reggelit, ami Limara ún. hernyó-kifli receptje alapján készült, remélem ez kedvére való lesz a kis zsarnoknak:
A másik nagy kedvencem, ami nálunk az ún. "vacsora-joker", az az amerikai palacsinta. Bármilyen ízesítéssel el lehet készíteni, sósan, édesen, tök mindegy. Ami van otthon: alma, banán, körte, sárgarépa, cukkini, .... Egyszerűen lereszelni és belekeverni a tésztába, amit ennek a plusz hozzávalónak a speciális fűszereivel ízesítünk (pl. gyümölcsökhöz fahéj, vaníliás cukor, cukkinihez fokhagyma, zöld fűszerek) Az alap tészta sem nagy ördöngösség, gyakorlatilag annyi, hogy szódavíz helyett tejjel keverjük ki, a liszthez adunk sütőport, több cukrot (ha édeset akarunk). Nyilván vannak profibb receptek is, de én így gondolomformán dobtam mindig össze, másra nem is volt időm.
A tészták mindenféle szósszal nagyon mennek, túrógombóc, szilvás gombóc ááá, hát a pörkölt-nokedli kettősről nem is beszélve. A sütőtök natúran, héjából kikanalazva csemege. Babáknak legjobb kaja a mindenféle rakott, akár rizzsel, akár krumplival, abban nem lehet csalódni. Benci nagyon szereti még a jó tartalmas leveseket (frankfurti leves, krumplileves), persze minimális lével egyelőre, a folyadékot nem tudja összeegyeztetni a kanállal.
Az ebéd és a vacsora szerintem elég változatos, úgyahogy, de a reggelit meg kell oldanom, mert láthatóan nem felel meg a jelenlegi kínálat. Remélem ezek a hernyó-kiflik beválnak. Aztán majd agyalok tovább :)
Minden mamának és babának jó étvágyat kívánok.
