Az ún. apajákékok egészen mások, mint anyával, valahogy ösztönösen tudják, hogy apával bátran meg lehet őrülni. Anya bújós, kukucskálós, mesélős, könyvnézegetős. Apa viszont... áááááááááááááá!
Rövid felsorolás Bence látószögéből, abból, ami nálunk kb. egy délután/este alatt lezajlik, ha apa itthon van:
- apa orrát letépni, ja, hogy nem lehet, akkor tovább próbálkozni
- apa olyan magasra emel, hogy megszámolhatjuk a elhalt bogarakat a lámpabúrában
- ha az ágy alá dugdosom a játékokat, szerencsés helyzetben akár a falig begurítom ügyesen, akkor apa tutira előveszi a partfist, hogy kikurkássza, és hogy én újra és újra bedugdozhassam
- birkózás az örök favorit, csak jó sokszor neki kell ugrani apának, hogy biztosan visszatámadjon
- "megeszem a husodat" felkiáltással apa gondosan végigrágja minden porcikámat, amit utálok, de nehogy abbahagyja
- oda-vissza kiabálunk egymásra, ki a hangosabb
- apán szerencsére annyi a szőr, hogy kedvemre tépkedhetem a lábán, karján, pocakján - biztosan nagyon szereti, mert hangosan visongat örömében
- apán van a "csikibajusza", ami sorra kalandozik végig a meztelen talpamon
- motorozás, autózás, lovaglás: ezeket mind úgy kell csinálni, hogy apa fekszik, én ráülök, és attól függően, hogy épp' milyen járművé változtatom, olyan hangot adok ki; a motorozásnál ügyelni kell a kormányváltókra is, és be kell dőlni a kanyarokban
Ez a szokásos. Egyik alkalommal még egy különös játékot talált magának, természetesen apán. Nagy kedvenc még a lábszagolgatás - ezt nem reklámozom, a nagypapa tanította neki, innen köszönöm... - szóval apa zokniját lerángatta, és anatómiailag elkezdte vizsgálgatni girbe-gurba ujjait a kicsi csiklandozós kezecskéjével. Én annyira röhögtem, hogy nem tudtam apát sajnálni sem. Aztán sehogy sem akart beletörődni, hogy apa nagylábujját nem lehet eltávolítani, levette a saját zokniját, hogy bebizonyítsa, lehetséges... de nem... Miután végzett, hát húzzuk vissza a zoknit. Rátette apa lábára, de az nem mászott fel magától, hát fogta, rádobta sokkal erősebben, de úgy sem maradt rajta. Gondolt egyet, és felhúzta a kezére, csak hogy végre sikerélménye legyen.
